Egy naponta Ausztriába ingázóval találkoztunk a somfalvi átkelőnél a kora esti órákban. A különösen megteremtett helyzetből adódóan, Ő a temető parkolójánál volt kénytelen leparkolni, mi pedig a magyar oldalon álltunk meg. Tudniillik, délután négy és hét között Fahrverbot van. Közben az óra elüti a fél hetet, mellettünk a határzár ellenére kétpercenként elsuhan egy autó. Osztrák és magyar rendszámúak vegyesen.
Ma (elsején), reggel egyedül érkezett a határátkelőhöz, egy autó tűnt fel még Somfalva felől, de a temetőnél visszafordult. A reggel Ausztriába induló főhősünk a határnál felállított Fahrverbot táblát értelmezvén kiszállt kocsijából, és eltolta azt egészen a fekvőrendőrig, ameddig a tiltás tart. A helyszínen szolgálatot teljesítő rendőrök számon kérték, ám a Fahrverbot ilymódú kikerülésére nem tudtak mit mondani. Egy „legközelebb ez feljelentést von maga után”-nal útjára is engedték.
Közben még mindig hét előtt vagyunk, de az autók mit sem törődve a tilalomnak, áthajtanak. Feltűnik egy kerékpáros is, valamiért az út közepén haladva… Hirtelen utoléri egy magyar-rendszámos Fiat, talán ez a sofőr az egyetlen aki nem tartott be a 30-as korlátozást. Rövid idő elteltével meg is előzi a biciklist, akiről obszcén szitkozódása során kiderül, hogy honfitársunk.
Találkozópartnerünk elárulja, hogy a helyi benzinkutakon, trafikokban már gyűjtik az aláírásokat a módosításért, kár, hogy ez csak a szóban forgó döntés után kezdődött meg. Megjegyezhetjük azt is, hogy ajánlatos lenne, és valóban a helyiek érdekét szolgálná, ha iskolaidőben korlátoznák a forgalmat. (Nyolcórás becsengetés előtt, majd kora délután)
Lassan hét óra, említett biciklisünk Ágfalva irányából visszatér, persze az út közepén, majd a temetőnél megfordul, mintha direkt járná ezt az útvonalat.
Pingback:Vegyes érzelmek a határátkelő lezárása kapcsán | IkvaHír